Következzék az első személyes élmény jellegű poszt.

Az alábbi történet velem esett meg a munkahelyemen. Épp egy kiadós babgulyás maradványaitól próbáltam megszabadulni cégünk főnöki folyosóján lévő VIP kabinjában. Csendesen gubbasztok, amikor ajtónyitás zajára lettem figyelmes. Az ajtó alján átszűrődő hangok alapján arra következtettem, hogy pisiléshez készül a titokzatos idegen. Hirtelen megszólal:

- Kovács János* vagyok, Qlagépet** keresem.

Most mondhatnám, hogy megfagyott bennem a szar, de addigra már leért.

Diszkréten kopogtam kettőt a hangosan telefonálónak, hogy "itt vagyok, de most nem érek rá."

(*Ide a cég vezérigazgatójának eredeti nevét képzeljük.)

(**Ide pedig a polgári keresztnevemet.)